Tűzrakás - egyszerűen, 3 lépésben

Tüzet "csinálni" nem nagy kunszt! Még véletlenül is sikerül sajnos sokaknak, amikor elővigyázatlanságból vagy figyelmetlenségből felgyújtanak egy ... valamit (pl. erdőt). A kilencvenes évek előtt (és körül) születtek biztos emlékeznek, a népnevelés egyik szórakoztató példájára, a Trombi és a Tűzmanó c. mesefilmre. Na az másról sem szólt, mint a véletlen, godatlanságból elkövetett tűzesetekről. Amikor nem akarod tűz lesz belőle, de veled is történt már olyan, hogy bármit is próbáltál, csak nem akart előbújni az a pici, narancssárga, kis lángocska? Egy fél sertéstelepet fel lehetett volna füstölni sonkának, az általad okozott füstben, de tűz az nem (vagy csak nagyon keservesen) lett belőle. E cikk ezt hivatott segíteni, hogy lehetőség szerint ne legyen több könny és kínszenvedés a tűzgyújtáskor.


Nem állítom, hogy mindent tudok a tűzrakásról, sőt! Ha, megmenekülve a lezuhant repülőgépből, kiúszok egy lakatlan szigetre, (ahol az összes felszerelésem egy pár korcsolya, pár videokazetta, egy hetyke, női ruha és egy véres labda) nem biztos, hogy előbb gyújtok tüzet, mint Tom Hanks. (Bár valószínűleg a korcsolya élével próbálnám fókuszálni a fényt egy pontra, vagy a zsebórám üvegét igyekezném valahogy kiszedni, de ez persze csak felesleges okoskodás, utólag.)


Olvastam szakkönyveket (túlélési technikák) a tűzrakásról, tanultam is ezt-azt különböző outdoor tréningeken és arcoktól, és volt szerencsém jó párszor tüzet is rakni, változó körülmények között. Változó körülmények alatt értem, hogy esőben és eső után, hóban, csak abból, amit a természet kínált alapanyagul (gyufa, öngyújtó, vagy szikravető volt nálam). Volt amikor fa híján kellett boldogulni, de a tehenek és jakok megajándékoztak minket jó adag szárított kakával.


Amit olvasol az nem szentírás, nem egy “csak így lehet” okkerkedés. Számtalan módon lehet tüzet rakni, biztos, hogy csak töredékét ismerem a létező eljárásoknak. Nekem a leírt metódus lett a bevett módszerem, számomra így a legkönnyebb és leggyorsabb. Vágjunk is bele!


1. lépés: a terület előkészítése

Mindig tájékozódj, hogy a területen, ahova készülsz, van-e érvényben tűzgyújtási tilalom! Ezt ezen az oldalon keresztül is könnyen megteheted. Ha van érvényben, kérlek ne gyújts tüzet, még a kijelölt tűzrakóhelyen se! Én is imádom a tüzet, de egy leégett erdő nagyon hosszú idő, mire teljesen regenerálódik. Ha nincs tilalom, és tüzeznél, próbálj olyan helyen éjszakázni, ahol van kiépített tűzrakóhely.

Azonban az élet nem habostorta, és sokszor nincs kijelölt hely, ezért magadnak kell előkészíteni a tűznek valót. Lehetőleg olyan helyet keress, ahol sem a tervezett tüzed közvetlen környékén, sem fölötte túl alacsonyan nincsenek ágak, gyúlékony növények, objektumok. Tisztítsd meg a területet alaposan és egy 60-100 cm átmérőjű kört rakj körbe kövekkel (ha tudsz)! Csak úgy rakj tüzet, ha el is tudod oltani! Víz (hó), homok vagy a föld is használható, a lényeg, hogy még a gyújtás előtt készítsd oda az oltóanyagot a tűz közelébe. (Ha gödröt ásol, viszonylag egyszerű dolgod van, mert csak vissza kell temetni.)


Hóban azért egyszerűbb dolga van az embernek az terep előkészítését illetően. Érdemes pár ágat, levelet, stb., tenni a hóra, hogy a gyújtós ne szívja fel a nedvességet. (A fenyőágak a jobb létre szenderült karácsonyfánkról vannak.)


2. lépés: az éghető anyag összegyűjtése

Próbálj minél szárazabb ágakat keresni. Ami az avarban, meg a földön hever (habár száraznak látszik), az nagy eséllyel nedves, korhadt lesz, és nem alkalmas tűzifának. Olyan ágakat vadássz, amik letörött, száraz ágak! Fennakadva bokrokon, vagy kidőlt, halott fák részei. Élő fáról még száraz ágat sem szabad letörni! Onnan tudod, hogy jó száraz a fa, hogy eltörve olyan hangja van, mint a pattogó tűznek. Ha alkalmas rá a késed fel is hasogathatod a fát, mert a belseje mindig könnyebben gyullad meg (pont mint a hasogatott tüzifa).


Valahogy így:

Mi legyen a gyújtós? A nagypapám mindig Népszabadságot tépkedett és göngyölt, azzal gyújtotta be a kazánban akkurátusan bekészített gyújtós (és fa) halmot. Eleinte még vittem magammal némi papírt (a tűzhöz), ha az erdőbe készültem, azonban már jó ideje leszoktam róla. “Nem kell a papír, csak összezavar!” Hidd el, a cikk végére már neked sem fog kelleni!


Balról kezdjük, jobbra haladunk.

A gyújtós lehet száraz taplógomba, toboz, száraz fűfélék, de ezek vagy vannak vagy nem, ott, ahova készülsz. Sokan az apró gallyakat gyűjtögetik össze, és mint egy halom ropit, rakják a kis, fincli-fancli botocskákat egy kazalba. Időpocsékolás! És sokszor meg se gyullad (tekintve, hogy tízből kilenc a földről gyűjti össze), főleg ha nincs papír. Elmondom mi az én trükköm!


Az én bevált módszerem a …. dobpergés …. a hámozott fa! He? Mit mond? Igen, a hámozott fa. Illetve maga a hámozék. Van egyáltalán ilyen szó? Szerintem eddig nem volt, de most már van! HÁMOZÉK! Na jó, maradjunk a forgácsnál.

Elmondom azt is, hogy csináld. Ahhoz, hogy forgácsot kapj, két dolog kell; fa és egy jó kés.


Fogod a száraz fát és a késsel, magadtól elfele irányuló mozdulatokkal, előbb leháncsolod a külső rétegét. Amikor már csak szín tiszta faforgácsok jönnek le róla, nos akkor aranybányára leltél. Minél mélyebbre mész, jó eséllyel annál szárazabb háncsot kapsz. Ne kihegyezni akard a botot, hanem a kést erősen, biztos kézzel fogva szeletkéket hámozz le róla! Na, ebből kell jó két-három marékkal, és akkor már majdnem mindent megtettél, hogy sikeres tüzed legyen.


Ezzel a technikával még akkor is száraz gyújtóshoz juthatsz, ha nedves időben kell fát gyűjteni.


2018-ban Szibériában bringa túráztunk és a hideg, tavaszi éjszaka meglepett minket egy "kis" hóeséssel. Reggel, a sátorból kikelve, 10 cm hó fogadott minket. Mire mindent összepakoltunk, csurom vizes volt a cipőnk. Muszáj volt tüzet raknunk, mert különben durva megfázást kockáztattunk volna. Kerestem pár, bokrokon fennakadt, száraz (de havas) ágat és hámozni kezdtem a kívülről nedves fát. Pár mm lehántása után száraz fát találtam belűl. Lett tűz, száraz cipő, öröm és bódottá'! A másik előnye a fa hámozásnak, hogy a produktum már könnyen meggyújtható akár egy szál gyufával, vagy egy öngyújtóval is. Nem kell papír, száraz fű, stb.


Készítettem egy videót, ami azt hiszem magáért beszél.



3. lépés: A tűz megrakása és meggyújtása

Talán néhányan csak vállat vonnak, ha a tűz megrakásáról van szó, hogy “Mit kell azt úgy túlmisztifikálni?” “Halomba rakom, aztán hadd szóljon!”

Én egy másik iskola híve vagyok. Picit több idő akkurátusan megrakni, de 10-ből 9,5-ször elsőre használható tüzem van. Van aki a gúlára esküszik, de azt illesztgetni kell, és bosszantó, ha összeborul és kezdhetem előről, ezért én másképp csinálom.


Valahogy így:

Először jön a gyújtós, lazán, levegősen. Két fával (lehet nedves is, nem számít) keretezem.



A vastag fákra keresztben jöhet az első sor vékony, gyújtós fa. Rá megint keresztben egy következő sor. Érdemes pár emeletet még rárakni.



A végeredmény nálam így néz ki.


Becs szóra egy szál gyufa kellett csak hozzá. Egy hosszabb, égő forgácsot dugtam be oldalról a "fészekbe".


A tűzhöz köztudottan három dolog kell: éghető anyag, gyulladási hőmérséklet, és levegő. Éghető anyagunk van, de még micsoda száraz ágakat találtál, és a hámozékod is első osztályú! Gyulladási hőmérséklet is mindjárt lesz, de ha túl szorosra raktad a gyújtóst, fát, stb., abból biza nem lesz tűz. Figyelj rá, hogy szabadon tudjon járni a levegő a tűz “részei” között!


Tüzet rakni tényleg nem nagy ördöngőség, ha tudod hogyan csináld. Ha eddig változó sikerrel sikerült csak (vagy egyáltalán nem) tüzet gyújtani, próbáld ki a fent leírt módszert! Mindenképpen számolj be hogy ment! Ha nem sikerül minden tökéletesen elsőre akkor se csüggedj! Ez is olyan mint a biciklizés, gyakorolni kell és egyre jobban fog menni. Ha van titkos, tűzgyújtási technikád oszd meg velünk a komment szekcióban!


Következő, outdoor témájú cikkünkben, alternatív tűzgyújtási technikákat fogok megmutatni!


Fotó és szöveg: Boros Balázs Mókus




Copyright Bikepacking Hungary - Kalandbringás Sportegyesület 2020
Budapest, Hungary

info@bikepackinghungary.com